Fotóstúdió egyedi felhasználása

Rögtön egy érdekességgel kezdeném. Nem túl gyakori dolog, hogy valaki a házikedvencét fotóztassa hivatásos fényképésszel, pláne nem műtermi képek készülnek ilyenkor. Most mégis bemutatom ,miért érdemes és mit lehet kihozni belőle. Kis házi fotóstúdiónkban komoly fotóalanyt fogadtunk: egy nyugodt, kedves, vagy 40 kg-os labrador kutyát. Nagyon békésen várakozott, amíg a fotós beállította a lámpákat, felállította a háttérállványt, tűrte a vakuk villogását, és ami nagyon megkönnyítette a dolgunkat: nem mászkált el, szinte fel sem állt arról a helyről, ahová ültettük a fehér háttér elé. Egyébként az ő esetében nem vászon vagy papír hátteret használtunk, mert a papír nyilván szétszakadt volna az első mozdulatára, a vászon pedig nagyon koszos lett volna, hanem egy speciális, műanyag anyagot, amit a használat után le lehet söpörni, esetleg mosni. Kifejezetten élvezte a kutyus, hogy ő van a középpontban és mindenki vele foglalkozik, állítom, még pózolt is. Egyszer unta el a fotózást, de akkor is csak felállt, nyújtózott és ásított egyet, majd visszaült középre, a helyére. Szóval a jó képek elkészültében nagy szerepe van neki is, hiszen labrador révén számára a legfontosabb, hogy a gazdája mellett lehessen és ha ez így lehet, akkor nagyon türelmes és kitartó állat. Esetleg még egy két-falat ha elé pottyan, akkor ez a program maga a mennyország számára..